Osztályterem
Az osztályterem dongaboltozata átöleli a bent tartózkodókat. Biztonságot nyújt. A változatos formák, boltívek, boltozatok, kupolák segítik a gondolkodást is kitörni a megszokott keretekből.
Az osztályterem alaprajza is szakrális tereket idéz. Nem véletlenül tér vissza az osztályterem alaprajza a kápolnánknál. Az osztályterem végén lévő, kicsit kiemelt „szentély” a reggeli ima, az elcsendesülés vagy a játék helye. A „szentély” térformálása, a boltív és a félkupola, a kiemelés, a súrlófényt biztosító, résszerű ablakok segítik ezeket a tevékenységeket.
A termekben minden valódi és minden természetes anyagból készült.
Ami a falra kerül, hangsúlyos, hiszen a gyermekek sokat látják. Minden tantermek természetes tartozéka a kereszt, címer (sok esetben valamely népművészeti motívumból rajzolt), Kárpáthaza-térkép, évkör. Mindezek reményeink szerint a helyi közösségi neveléssel együtt örök lenyomatot hagynak a gyermekekben.
Berendezés
Az osztálytermek és az iskolaépület minden berendezése természetes anyagból készül. A padok, székek, szekrények, polcok fából készülnek.
A tölgyfából vagy fenyőfából készült padok egyszemélyesek, ívelt lábúak és kis fiókjuk van a szükséges tanszerek raktározására. Minden padunk emelhető, változtatható magasságú. A padokat úgy alakítjuk ki, hogy négyesével összerakhatók legyenek.
A szekrények, polcok a régi paraszt-polgári bútorok mintájára készültek. A bútorok terveit Márton László belsőépítész készítette el számunkra, s természetes módon köszönnek vissza bennük a népművészet motívumai. A polcok alkalmasak arra, hogy a táskákat a gyerekek ott helyezzék el, s így ne legyen táskákkal telerakva az osztályterem.
A polcokon lévő tárolók is természetes anyagokból készültek, többnyire fonott kosarak.
Oltár
Az aulába érve máshová nem is lehet nézni, mint a központi helyen álló oltárra. Ez is mindig az éppen időszerű színekkel, formákkal van felruházva, a népművészet motívumai köszönnek vissza benne, s igyekszünk, hogy friss virág díszítse.
Az osztálytermekben is van minden osztálynak kis saját oltára, kereszttel, a saját titkaikkal, az évszakra jellemző terményekkel, természeti utalásokkal. Ez az oltár az osztályterem „szentély” részében van, kis asztalkán kap helyet.
Kályhák, bögrék
Fűtésre a magyar hagyománynak megfelelő cserépkályhákat is használunk, amelyekből érdemes igyekezni kellő számút megépíteni.
Minden gyermeknek és tanárnak külön, névre szóló bögréje van. Ezek is a népművészet elemivel elkészített bögrék. Egyöntetűek, de mégis különbözőek.
Faliújság
A faliújság az évkörnek megfelelő szellemi tartalmakat ad közre és a helyi közösségi időszerű eseményeit közli. Külcsíne megegyezik belbecsével, vagyis itt is visszaköszönnek a magyar hagyomány elemei, mind az ábrákban, mind a feliratokban. A faliújságnak méltósága van. A szülőknek és gyermekeknek érdemes megállniuk előtte, hiszen ez a szellemi töltekezés helye is.
Ami a faliújságra kerül, hangsúlyos, hiszen a belépő ezt látja először az iskolából. Ezért közvetítenie kell a teljességünket.
A faliújságon a maga természetességével írjuk fel a hónapoknak az időszakra utaló keresztény magyar neveit. (A következő sorokban a második név. Az első a latin eredetű hónapnév – javarészt római vagy etruszk istenek és római császárok neveiből képezve -, a harmadik pedig a feltételezett, régi magyar név.)
Osztálynevek és jelképek
A helyi közösségiben a búzával és a kenyérrel kapcsolatos jelenségek, dolgok nevéről kapták az osztályok a nevüket: a szántástól a növekedésen át a kenyér elkészültéig haladva. Egy osztály nyolc évig viseli ugyanazt a nevet. A ballagás utáni következő tanévnyitó szentmisén adják át ünnepélyesen a nevüket és az azt jelképező nemezjelképet a következő első osztálynak. Minden osztály körkeresztre szerkesztett osztályjelképet kapott, mely valamilyen formában megjelenik tantermükben.
A nyolc osztály neve, a helyi közösségi útját követve: Paripa, Eke, Barázda, Magocska, Napsugár, Kalász, Kovász, Kenyér.