1. Hívogató: Néhány olyan alkalom, amikor a gyermekek a tanítókkal-tanárokkal együtt munkálkodnak, a szülők pedig az iskoláról szóló előadáson, beszélgetésen vesznek részt.A Hívogatón a gyerekek változatos tevékenységek közben tárják fel személyiségüket a tanítók előtt és közben megismerik egymást és azokat a tevékenységeket, amelyek az iskolában várnak rájuk. Közben a szülők alapos ismereteket kapnak az iskola neveléséről, annak szellemi és mindennapi tartalmáról, formáiról. Lehetőségük van kérdezni is, beszélgetni a jövendő tanítóval.
2. CsaBesz: Családi beszélgetés a szülőkkel. Résztvevői a szülők és az iskolai közösség vezetői, jövendő tanító vagy – felsőbb osztályba jelentkezésnél – osztályközösség vezető. Ide a Hívogató után már csak azok jönnek, akik úgy érzik, ez az iskola az ő tanintézményük.
3. Találkozó a gyermekkel: A felsőbb osztályba jelentkezőknél ez kötelező alkalom, a Hívogatón részt vett gyermekeknél csak akkor, ha szükségesnek ítéljük, mert nem elegendő a felvételhez a tudásunk a gyermekről. A személyes találkozón az osztályközösségvezető és ha szükséges, gyógypedagógus vesz részt, s felmérik a gyermek tudását és képességeit.
4. Döntés a felvételről: A döntést az iskola vezetője és vezetőhelyettese valamint a tanító közösen, lehetőség szerint egyetértéssel és nem szavazással hozzák meg, mégpedig március 12 előtt, hogy Gergely napon már mehessenek az elsősök hívogatni a felvételt nyert jövendő elsősöket az iskolába.
5. Beiratkozás: A beiratkozás abban a rendben és időben történik, ahogy ezt a jogszabályok előírják. A beiratkozáskor a szülők nyilatkozatot töltenek ki az iskola értékeinek betartásáról. Ezt a nyilatkozatot később évente, a tanév kezdetén megerősítik.

1. Találkozó a gyermekkel:

   A felsőbb osztályba jelentkezőknél ez kötelező alkalom, a Hívogatón részt vett gyermekeknél csak akkor, ha szükségesnek ítéljük, mert nem elegendő a felvételhez a tudásunk a gyermekről. A személyes találkozón az osztályközösségvezető és ha szükséges, gyógypedagógus vesz részt, s felmérik a gyermek tudását és képességeit.

2. Jelentkező levél:

   A szülők által az iskolának írt „motivációs levél”, amelyben leírják, hogy miért szeretnének iskolát váltani, s miért ebbe az iskolába jönnének.

3. CsaBesz:

   Családi beszélgetés a szülőkkel. Résztvevői a szülők és az iskolai közösség vezetői, jövendő tanító vagy – felsőbb osztályba jelentkezésnél – osztályközösség vezető. Ide a Hívogató után már csak azok jönnek, akik úgy érzik, ez az iskola az ő tanintézményük.

4. Találkozó a gyermekkel:

   A felsőbb osztályba jelentkezőknél ez kötelező alkalom. A személyes találkozón az osztályközösségvezető és ha szükséges, gyógypedagógus vesz részt, s felmérik a gyermek tudását és képességeit.

5. Vendégnapok:

   A felsőbb osztályba jelentkezőknél ez kötelező tartozék. A vendégnapok 3-5 napig tartanak, szükség szerint. Ezalatt figyeljük azt, hogy a gyermek mennyire tud beilleszkedni a közösségbe, a közösség mennyire fogadja be, vannak-e kapcsolódási pontjai.

6. Döntés a felvételről:

   A döntést az iskola vezetője és vezetőhelyettese valamint az osztályközösségvezető közösen, lehetőség szerint egyetértéssel és nem szavazással hozzák meg.

7. Beiratkozás:

   A beiratkozás abban a rendben történik, ahogy ezt a jogszabályok előírják. A beiratkozáskor a szülők nyilatkozatot töltenek ki az iskola értékeinek betartásáról. Ezt a nyilatkozatot később évente, a tanév kezdetén megerősítik.

…

…

…

Ünnepi ruha

A lányok és a tanárnők míves, lenvászonból készült, hosszú, világos színű ruhát viselnek. Megjelenésében a ruha egységes képet ad, mégis minden darab egyedi, más és más. A fiúk és a férfiak fekete cipőt, fekete nadrágot, fehér inget és fekete posztómellényt viselnek. Az ing lehetőleg lenvászonból készült paraszting. A mellényen a gombokat pitykék helyettesíthetik.

A kalendáriumi napok egy-egy időszerű évköri téma köré csoportosított, tevékenységekre épülő nap havonta egyszer. Ezek a napok az időszak csúcspontjai, mert a felkészüléssel és az utána való foglalkozással együtt ezek inkább témahét jellegűen jelennek meg.

Nevelési lényege a tevékenykedés. Valljuk, hogy a cselekvő részvétel által a gyermek szívébe, elméjébe sokkal mélyebben raktározódik el a tudás. Másik nevelési alapvetése iskolánknak az érzelmi intelligencia fejlesztésére való figyelés – a művészetek erejével.

A kalendáriumi nap mindkét nevelési alapelvet, valamint a szerves műveltség megjelenését ötvöző nap havonta egyszer a gyerekek életében.

Kalendáriumi napok és témahét:

• Szeptember: Búzás kalendáriumi nap

• Október: Szőlős kalendáriumi nap

• November: Szentes kalendáriumi nap

• December: Karácsony

• Január: Vízkereszt

• Február: Farsang

• Március: Böjt

• Április: Húsvét

• Május: Pünkösd

Az alsó tagozatosok különféle tevékenységei, alkotásai ezen a napon: a témával kapcsolatos népdalok, egyházi énekek tanulása, éneklése, kézműveskedés, népi játékok, versek, olvasmányok, népmesék olvasása és dramatizálása, rajzolása.

A felsorolás hosszából is látszik, hogy általában ezek a tevékenységek nem férnek bele egy napba, így egész héten át a tanulási tevékenység mellett a témával foglalkoznak az osztályok. Úgy az alsósok, mint a felsősök.

A felső tagozatosok is témahét keretében dolgozzák fel az adott témát. Minden tanár a saját tantárgyának tananyagait, szemléltetéseit a téma kapcsán keresi meg az órarend keretein belül.

Nemzeti ünnepeink (gyertyagyújtás)

Nemzeti ünnepeink megünneplésekor ugyanezeket a szempontokat tartjuk szem előtt. Az érzelmekre hatnak inkább, minden korosztályt megcélozva, nem előadás jellegűek. Minél több résztvevő bevonásával épülnek fel. Ennek eszköze a közös éneklés, a közös zenélés vagy táncolás. Nem megtapsolandó előadások ezek, nem előadó és közönség viszonya, hanem minden jelen lévőt résztvevőként megszólító gyertyagyújtások.

Gyertyagyújtások, nemzeti ünnepeink:

• Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja

• Október 23. Az 1956-os forradalom ünnepe

• Március 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe

• Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja

5.1.4. Jeles napok megünneplése

Az egyéb jeles napok megünneplése, néphagyományainak megélése szorosan összefonódik a három aranyalma ünnep: a karácsony, a húsvét és a pünkösd ünnepkörével. Így ezeket a következő fejezetben részletezzük.

Nemcsak a fent említett ünnepekben jelenik meg minden alkotó tevékenység összefonódása az évkörrel. Minél több tantárgyon belüli és tantárgyak közötti koncentrációt hozott létre iránymutatásként az iskola, de naponta a tanítók is tudják ezt gazdagítani saját ötleteik megvalósításával. A tarsolylemezes füzetcsomagolástól kezdve a tantermekben kitett dekorációkon keresztül a reggeli imákon elhangzó jeles egyházi napok, időszak énekeivel számtalan helyen utalhatnak szervesen összefonódó műveltségünkre.

Időszakhoz kapcsolódó kézműves és rajz tanmeneteket kapnak az alsós tanítók.

A magyar népmeséknek elsődleges szerepet szán a helyi közösségi Iskola alsó tagozatban nemzetünk iránti tisztelet és szeretet megalapozásaként. Valljuk, hogy a magyar népmesék jelrendszere, története megtartó erőként van jelen a gyermekek életében felnőttkorukban is.

Az alsó és a felső tagozaton is egyaránt fontosnak tartjuk a művészetek erejével történő nevelést. A művészeti ágak közül a zene és a tánc minden helyi közösségi gyerek számára gyakorlandó nyolc tanéven át. (A fent említett alsós képzőművészeti alapozás mellett.)

Minden gyermek hat illetve nyolc éven át tanul hangszeren játszani. Szakítottunk a zeneiskolai képzés hagyományával, ahová csak a nagyon jó zenei adottságokkal rendelkező gyerekek járnak. A helyi közösségiben nemcsak tehetséggondozás folyik zenéből, hanem azt valljuk, hogy minden gyermek kerek személyiséggé fejlődéséhez szükséges és jó eszköz a zenélés. Tehát a cél helyett eszköz a muzsika. A gyerekek első évben mindannyian csak hallás után népi furulyán tanulnak, így fejlesztve zenei memóriájukat kotta nélkül. Második évtől választanak egy klasszikus vagy egy népi hangszert.

Az énekórákat és a szolfézsórákat népzenével foglalkozó, azt szerető, művelő tanár tartja. Énekórán az időszakhoz kapcsolódó népdalokat és egyházi énekeket tanulnak a gyerekek alsóban és felső tagozaton is.

A néptánc nyolc éven át tanulásának is biztosít életszerű kereteket az iskola. Évente több jeles naphoz kapcsolódó táncház van, ahol a helyi közösségi népzenetanárok és tanítványaik húzzák a talpalávalót. Azokat a táncrendeket muzsikálják, amelyeket tanév közben a gyerekek néptánc órán tanulnak. Sok jeles napi népszokáshoz is néptáncórán tanulják meg a mozgásokat, énekeket.

Hon- és népismeret órán három évfolyamon keresztül mélyítik néprajzi tudásukat a gyerekek.

5.4. A néphagyomány megélésének egyéb színterei a helyi közösségi Iskolában

5.4.1. Reggeli ima

Reggelenként minden osztály az első órát tartó tanárral – lehetőség szerint saját osztályközösség-vezetőjével – imádkozik. Ekkor szót ejtünk az aznapi népszokásról, szentről

is. Az imák 10-15 percesek, a gyerekek saját szavaikkal és kötötten is imádkoznak, s az évkörnek megfelelően énekelnek is. Az ének, amit reggel énekelnek visszaköszön a miséken, a szolfézs- és énekórákon. Hetente egy alkalommal, az aulában közös imánk van.

5.4.2. Levél a szülőknek

Minden osztálynak van saját levelezőlistája. Az iskola vezetősége minden osztállyal és az osztályközösség-vezetők a saját osztályukkal tudnak így levelezni. Ezekben a levelekben az időszerű eseményekről tájékoztatást kapnak a szülők, sokszor a hozzájuk kapcsolódó népszokás ismertetésével. Minden eseményre, ünnepre a szülőket is hívjuk, várjuk.

Osztályterem

Az osztályterem dongaboltozata átöleli a bent tartózkodókat. Biztonságot nyújt. A változatos formák, boltívek, boltozatok, kupolák segítik a gondolkodást is kitörni a megszokott keretekből.

Az osztályterem alaprajza is szakrális tereket idéz. Nem véletlenül tér vissza az osztályterem alaprajza a kápolnánknál. Az osztályterem végén lévő, kicsit kiemelt „szentély” a reggeli ima, az elcsendesülés vagy a játék helye. A „szentély” térformálása, a boltív és a félkupola, a kiemelés, a súrlófényt biztosító, résszerű ablakok segítik ezeket a tevékenységeket.

A termekben minden valódi és minden természetes anyagból készült.

Ami a falra kerül, hangsúlyos, hiszen a gyermekek sokat látják. Minden tantermek természetes tartozéka a kereszt, címer (sok esetben valamely népművészeti motívumból rajzolt), Kárpáthaza-térkép, évkör. Mindezek reményeink szerint a helyi közösségi neveléssel együtt örök lenyomatot hagynak a gyermekekben.

Berendezés

Az osztálytermek és az iskolaépület minden berendezése természetes anyagból készül. A padok, székek, szekrények, polcok fából készülnek.

A tölgyfából vagy fenyőfából készült padok egyszemélyesek, ívelt lábúak és kis fiókjuk van a szükséges tanszerek raktározására. Minden padunk emelhető, változtatható magasságú. A padokat úgy alakítjuk ki, hogy négyesével összerakhatók legyenek.

A szekrények, polcok a régi paraszt-polgári bútorok mintájára készültek. A bútorok terveit Márton László belsőépítész készítette el számunkra, s természetes módon köszönnek vissza bennük a népművészet motívumai. A polcok alkalmasak arra, hogy a táskákat a gyerekek ott helyezzék el, s így ne legyen táskákkal telerakva az osztályterem.

A polcokon lévő tárolók is természetes anyagokból készültek, többnyire fonott kosarak.

Oltár

Az aulába érve máshová nem is lehet nézni, mint a központi helyen álló oltárra. Ez is mindig az éppen időszerű színekkel, formákkal van felruházva, a népművészet motívumai köszönnek vissza benne, s igyekszünk, hogy friss virág díszítse.

Az osztálytermekben is van minden osztálynak kis saját oltára, kereszttel, a saját titkaikkal, az évszakra jellemző terményekkel, természeti utalásokkal. Ez az oltár az osztályterem „szentély” részében van, kis asztalkán kap helyet.

Kályhák, bögrék

Fűtésre a magyar hagyománynak megfelelő cserépkályhákat is használunk, amelyekből érdemes igyekezni kellő számút megépíteni.

Minden gyermeknek és tanárnak külön, névre szóló bögréje van. Ezek is a népművészet elemivel elkészített bögrék. Egyöntetűek, de mégis különbözőek.

Faliújság

A faliújság az évkörnek megfelelő szellemi tartalmakat ad közre és a helyi közösségi időszerű eseményeit közli. Külcsíne megegyezik belbecsével, vagyis itt is visszaköszönnek a magyar hagyomány elemei, mind az ábrákban, mind a feliratokban. A faliújságnak méltósága van. A szülőknek és gyermekeknek érdemes megállniuk előtte, hiszen ez a szellemi töltekezés helye is.

Ami a faliújságra kerül, hangsúlyos, hiszen a belépő ezt látja először az iskolából. Ezért közvetítenie kell a teljességünket.

A faliújságon a maga természetességével írjuk fel a hónapoknak az időszakra utaló keresztény magyar neveit. (A következő sorokban a második név. Az első a latin eredetű hónapnév – javarészt római vagy etruszk istenek és római császárok neveiből képezve -, a harmadik pedig a feltételezett, régi magyar név.)

Osztálynevek és jelképek

A helyi közösségiben a búzával és a kenyérrel kapcsolatos jelenségek, dolgok nevéről kapták az osztályok a nevüket: a szántástól a növekedésen át a kenyér elkészültéig haladva. Egy osztály nyolc évig viseli ugyanazt a nevet. A ballagás utáni következő tanévnyitó szentmisén adják át ünnepélyesen a nevüket és az azt jelképező nemezjelképet a következő első osztálynak. Minden osztály körkeresztre szerkesztett osztályjelképet kapott, mely valamilyen formában megjelenik tantermükben.

A nyolc osztály neve, a helyi közösségi útját követve: Paripa, Eke, Barázda, Magocska, Napsugár, Kalász, Kovász, Kenyér.